A felmérések szerint a radikális baloldali pártok kis mértékben erősödnek, de nem lesz komoly beleszólásuk az európai politikába. Sorozatunkban bemutatjuk az Európai Parlament pártcsaládjait, és azt, hogy milyen szereplésre számíthatnak a júniusi voksoláson.
HIRDETÉSJúnius 6. és 9. között rendezik az európai parlamenti választásokat, amelyeken az unió 27 tagállamának polgárai 720 képviselői helyről döntenek. Sorozatunk utolsó részében a Baloldal (The Left) pártcsaládot mutatjuk be.
Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) képviselőcsoportot 1995-ben hozták létre, hogy az akkor csatlakozott skandináv országok, Svédország és Finnország baloldali pártjait tömörítő Északi Zöld Baloldalnak legyen képviselőcsoportja az Európai Parlamentben (EP).
A következő évtizedekben több radikális baloldali párt is csatlakozott a frakcióhoz, például Franciaországból (Polgári és Republikánus Mozgalom), Németországból (Demokratikus Szocializmus Pártja), Spanyolországból (Egyesült Baloldal), Írországból (Sinn Féin), Ciprusról (Progresszív Munkáspárt) és Csehországból (Csehország és Morvaország Kommunista Pártja).
Meglepetésjelölt az EP-lista élén
A frakció tagjai 14 uniós tagállamot képviselnek. A radikális baloldali pártok alkotják a legkisebb képviselőcsoportot az EP-ben. A rövid nevén Egyesült Baloldalnak nevezett frakciónak 37 képviselője van a most 705 tagú EP-ben.
A 27 szélsőbalos pártot tömörítő pártcsalád tagja a többi között a francia Engedetlen Franciaország párt, a német Die Linke, a spanyol Podemos, görög Sziriza és a portugál Kommunista Párt.
Németországból új tag is érkezhet a választások után, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW). Az új párt névadója az a Sahra Wagenknecht, aki évekig a Die Linke legismertebb politikusa volt.
A frakció társelnöke a francia Manon Aubry és a német Martin Schirdewan.
Az Európai Baloldal meglepetésre egy szinte ismeretlen politikust választott listavezetőjének az európai parlamenti választások előtt. Az osztrák kommunisták vezetőjét, Walter Baiert jelölik az Európai Bizottság elnöki posztjára.
Gazdasági igazságosságot akarnak
Az Európai Unió szélsőbaloldali pártjai a társadalmi igazságosságért küzdenek, az emberek, és nem a tőke Európájáért harcolnak. Elítélik az Európai Unió szerintük neoliberális fordulatát, és szociális biztonságot követelnek.
Honlapja szerint az Egyesült Baloldal kiáll a munkavállalók, a környezetvédelem, a feminizmus, a béke és az emberi jogok mellett. "Ami összeköt bennünket, az a nemzetközi szolidaritáson alapuló, szociálisan igazságos és fenntartható Európa víziója" –írják.
Szerintük az Európai Unió főbb politikái eddig nem tükrözték ezt a jövőképet, az EU politikája túl gyakran alapul a radikálisan piacorientált versenylogikán, mind az EU-n belül, mind a világ többi részével szemben. Hangsúlyozzák, hogy az Európai Uniónak az emberek projektjévé kell válnia, és nem maradhat az elitek projektje.
Az Egyesült Baloldal pártcsalád fő célja a dolgozók érdekeinek védelme, a munkavállalói jogokért folytatott küzdelem mindig is politikájuk középpontjában állt. Szerintük az EU megszorító, privatizációs és deregulációs politikája a nagyvállalatok javára pusztító hatással van a munkavállalókra.
Fontosnak tartják a természet védelmét, illetve a fenntartható és igazságos környezetvédelmi, mezőgazdasági és halászati politikákért folytatott küzdelmet is. Ez szerintük a vidéki és partmenti kisközösségek védelmét, valamint a mérgező vegyi anyagok szigorú ellenőrzését is jelenti.
Ami a külpolitikát illeti, a NATO-ellenesség nagyon erős a szélsőbaloldali képviselőcsoporton belül. Ezért meglepő volt az áprilisi fordulat, amelyet Manon Aubry társelnök pártja, az Engedetlen Franciaország hajtott végre a védelmi szervezettel kapcsolatban: már támogatná, hogy Franciaország segítséget nyújtson, ha Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot.
A legkisebb frakciójuk lesz
Az Euronews/Ipsos márciusi felmérése szerint az Egyesült Baloldal a mostaninál 5-tel többre, 42 képviselőre számíthat a júniusi választások után (a 720 tagúra bővülő Európai Parlamentben).
Ez a szerény erősödés azonban nem jelent elmozdulást az erősorrendben: a radikális baloldali pártoknak lesz továbbra is a legkisebb frakciójuk az EP-ben.
Magyar tagja nincs a frakciónak, és a közvélemény-kutatások alapján a júniusi választások után sem lesz.
Az Európai Parlament másik hat frakciójáról itt találhatók cikkeink:
HIRDETÉS- Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége
- Zöldek
- Európai Konzervatívok és Reformerek
HIRDETÉS