Az egyik vezető elemző szerint gazdaságilag és a társadalom szempontjából sikeres volt az új tagok felvétele 2004. május 1-én, politikai szempontból azonban - például Magyarország miatt - lehet hiányérzetünk.
HIRDETÉSAz EU történetének legnagyobb bővítését húsz éve ünnepelték Strasbourgban. 2004. május 1-jén tíz csatlakozó ország parlamentjének vezetője átadta országuk zászlaját az Európai Parlament akkori elnökének, Pat Coxnak.
Az EU 15-ről 25-re nőtt, miután Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia csatlakozott hozzá.
A blokk jelenleg 27 országot foglal magában — Horvátország csatlakozott legutóbbi, 2013-ban. Az Egyesült Királyság 2016 júniusában úgy döntött, hogy távozik. A gazdaság és a társadalom profitált a bővülésből, de a politika területén vannak hiányosságok.
"Azt mondhatom, hogy a gazdaság nagyon jól ment, az összes új tagállam gyorsabban nőtt, mint a régi tagállamok. Tudja, a pénzügyi stabilitás meglehetősen jó volt. Az emberek részéről a ki- és bevándorlások nagyon szabadon és rendezetten zajlottak. Ami a politikát illeti, itt vannak nehézségek, említhetjük Lengyelországot és Magyarországot, esetleg Szlovákiát" - nyilatkozta Michael Emerson, a brüsszeli Európai Politikai Tudományok Központjának (CEPS) tudományos főmunkatársa.
A 10 új tagállam 20 százalékos népességnövekedést jelentett, az EU területe pedig közel ugyanennyivel nőtt. A teljes GDP is nőtt, igaz csak közel 9 százalékkal, miközben az egy főre jutó GDP csökkent.
Egy évtizeddel a nagy bővítés után a közös értékek veszélybe kerültek. Emiatt Magyarország és Lengyelország esetében elindították az Alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárást, amely az alapvető értékek rendszerszintű megsértése esetén alkalmazható. Az EU pénzügyi érdekeinek védelmére szolgáló a jogállamisági mechanizmust csak Magyarországgal szemben vetették be.
Az év elején Adam Bodnar lengyel főügyész egy „cselekvési tervet” mutatott be az Európa-ügyi miniszterek brüsszeli ülésén, amely kilenc törvényjavaslatból áll, amelyek célja az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása. Lengyelország célja, hogy ezzel minél hamarabb kikerüljön az eljárás hatálya alól.
Magyarország 2018 óta áll a 7. cikkely első szakasza szerinti eljárás hatálya alatt, az országban tapasztalható demokratikus visszaesés miatt. Orbán Viktort és kormányát az igazságügy függetlenségének gyengítésével, nepotizmussal, a médiapluralizmus hígításával, a sürgősségi hatáskörökkel való visszaéléssel, LMBTQ-ellenes jogszabályok elfogadásával és a menedékjoghoz való hozzáférés akadályozásával vádolnak.
Közben az EU-nak előre kell tekintenie a következő kihívásra, az új bővítésre, hiszen jelenleg összesen kilenc ország pályázik tagságára. A szakember szerint fel kell készülni arra az esetre, ha az új országok közös értékeket és érdekeket sértenek.
"A Balkán esetében hasonló módon, politikai megközelítéssel, védőintézkedésekkel kell eljárni. Persze Ukrajna egyedi eset, és nem tudjuk, hogyan fog véget érni a háború" - tette hozzá Michael Emerson.
Miközben Oroszország nyílt háborút indított Ukrajnában, a balkáni befolyásának növelésével már a jövendő EU egységét próbálja megtörni.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn kijelentette, hogy az EU-nak nagyobbá kell válnia, különben a keleti szárnyán „új vasfüggöny” fog épülni.
„Rendkívül veszélyes lenne, ha instabil szomszédságunk lenne, ahol nincs jólét vagy hiányzik a gazdasági fejlődés. A mi közös érdekünk - a tagjelölt országoké és az EU-é -, hogy tovább haladjunk és felgyorsítsuk a folyamatot” - mondta Michel.
Magyarországon ellenzik leginkább az ukrán csatlakozást
Az IPSOS/Euronews exkluzív felmérése szerint az EU polgárainak 45% -a támogatja Ukrajna csatlakozását a blokkhoz, míg 35 százaléka nyíltan ellenzi, 20 százaléka pedig nem tud dönteni.
Ukrajna csatlakozását leginkább ellenző tagállam Magyarország, ahol a válaszadók 54% -a van ezen a véleményen és csak 18% -a támogató állásponton.
Ukrajna és a vele szomszédos Moldova arra törekedett, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója után heteken belül uniós taggá váljon, és rekordidő alatt megszerezte a jelölt státuszt. Az EU-s vezetők 2023 végén megállapodtak abban, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával.
Az országnak meg kell erősítenie a korrupció elleni küzdelmet, el kell fogadnia a lobbizásról szóló átfogó törvényt, és véglegesítenie kell a nemzeti kisebbségek jogi keretének reformját.