A világ felkapta a fejét, amikor India miniszterelnöke nemrég sokak számára váratlanul Bharat kormányfőjeként jelent meg a nemzetközi nyilvánosság előtt. Az ország tervezett névváltoztatásának identitásbeli okai vannak, ám erősek az ellenérvek is. Ha megtörténik, nem India az első névváltó ország.
Némi túlzással se szeri, se száma azoknak az országoknak, amelyek az elmúlt évtizedekben nevet váltottak politikai, földrajzi, vallási vagy más okokból. Eközben például a kurdoknak, baszkoknak, katalánoknak, tatároknak, szikheknek, inuitokoknak, romáknak saját országuk sincs.
„Bharat. Most már nem kell mindenkinek külön-külön elmondanom, hogy mit jelent a nevem” – írta megkönnyebbülten az Indiában/Bharatban született műsorvezető, Joshi Bharat a közösségi médiában, történetesen az Euronews cikkére hivatkozva.
Az indiai kultúrában járatlanok számára új elnevezés a G20 csúcstalálkozóján lett szinte hivatalos, miután Droupadi Murmu államfő a vacsorameghívókat Bharat elnökeként írta alá.
Két nappal később a kormányzó Bháratíja Dzsanatá Párt, a BJP szóvivője arról számolt be, hogy Indonéziába látogat Narendra Modi - Bharat miniszterelnöke.
A Bharat elnevezés – a Bhárat talán magyarul és kiejtésben pontosabb lenne – csak számunkra új. Az 1950-ben elfogadott indiai alkotmány első cikkelye alapján az ország hivatalos alternatív megnevezése a Bharat, amit hindi nyelven például 2017-ben is kiírtak a függetlenség napi ünnepségen.
A hatalmas ország korábbi elnevezése, az Indus folyó nevéből származó Hindusztán brit gyarmatosítók közvetítésével terjedt el, és tulajdonképpen ugyanez az eredete a szanszkritből görög és latin átirattal közvetített India elnevezésnek is.
A Bharat ennél ősibb. A hinduizmus egyik szent szövege, az időszámításunk előtt legalább ezer évvel megfogalmazott Rigvéda hivatkozik a bharat törzsre, amelynek vezetőjét sokan a hinduk ősatyjának tartják.
India, a felbecsülhetetlen értékű védjegy
A Modi elnök előtti névtáblán Bharat áll India helyett – tudósított a G20 helyszínéről a Times of India, amely arra is felhívta a figyelmet, hogy a csere akkor történt, amikor javában zajlik a vita az ország névváltoztatásáról.
A világ mára legnépesebb, 1,4 milliárd lakosú országában 22 hivatalos nyelven értekeznek. Az India és a hindi Bharat egyaránt hivatalos, így mindkét elnevezés olvasható az állam útlevelének borítóján.
„Meg kell szabadulnunk a rabszolgaság gondolkodásmódjától” – hangoztatta már többször is az országot csaknem egy évtizede irányító Modi kormányfő, aki leplezetlenül próbálja feledtetni a két évszázados brit gyarmati múlt örökségét. A britek által adományozott India elnevezés visszaélés. „Kultúránk jelképe a Bharat” – érvelt a BJP egyik vezető politikusa az ANI indiai hírügynökségnek.
„Remélem, a kormány nem lesz olyan ostoba, hogy teljesen lemondjon az India elnevezésről, amely évszázadok alatt felbecsülhetetlen értékű védjeggyé formálódott” – jegyezte meg az ellenzéki Kongresszus Párt volt diplomatája és prominens törvényhozója a közösségi médiában.
Júliusban 26 ellenzéki párt szövetségbe tömörült INDIA (Indiai Nemzeti Fejlesztési Befogadó Szövetség) néven azzal a szándékkal, hogy a következő parlamenti választásokon leváltsák Modit. Egyes ellenzéki politikusok szerint a Bharat bevezetése válasz volt az INDIA szövetség megalakulására. Mások szerint valódi célja az, hogy végleg eltöröljék az országot 300 évig uraló muszlim mogulok emlékét.
Jugoszlávia után
Némi túlzással azt állíthatnánk, hogy se szeri, se száma azoknak az országoknak, amelyek az elmúlt évtizedekben nevet váltottak különböző – politikai, földrajzi, vallási vagy már okokból.
A polgárháború robbantotta szét Jugoszláviát, amely hat új országra szakadt. Az egyiküknek, a Görögországgal határos volt tagköztársaságnak azonban épp a déli szomszéd követelésére nevet kellett változtatnia, és végül Észak-Macedónia lett. Az ezt lehetővé tévő megállapodást az athéni törvényhozás nagyon szoros szavazással ratifikálta. Addig az ENSZ-ben FYROM (Former Yougoslav Republic of Macedonia Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) néven hivatkoztak rá.
Egy 27 éves vita zárult le a preszpai egyezmény jóváhagyásakor, amit történelmi napnak nevezett Aléxisz Cíprasz akkori görög kormányfő „a hosszú háborúk, konfliktusok, viták és nacionalista gyűlölködés sújtotta Balkánon”. A néhai Jugoszlávia maradványain 2008-ban még egy új ország, Koszovó függetlenségét hirdették ki.
A Szovjetunió romjain
A glasznoszty és a peresztrojka rombolta szét a Szovjetuniót, amely csaknem hét évtizeden át a világ legnagyobb országa volt. Egyik utódállama, Oroszország ma is az. Rajta kívül még 14 terület lakossága kapott új állampolgárságot, himnuszt és nemzeti lobogót.
Grúzia vagy Georgia
Tbiliszi már 2009 nyarán kezdeményezte, hogy Magyarország – legalább a hivatalos kommunikáció szintjén - változtassa meg az orosz nyelvi közvetítéssel meghonosodott Grúzia elnevezést Georgiára. A magyar külügyminisztérium a kérésnek eleget tett, a helyzetet azonban némileg bonyolítja, hogy Georgiának hívják az USA egyik tagállamát is. A grúzok egyébként saját országukat Szakartvelónak, Kartli földjének hívják. A név forrása a mai ország központi térsége, amit a 9. század óta neveztek Kartli királyságának.
Belarusz vagy Fehéroroszország
A szintén 1991-ben függetlenné vált másik szovjet utódállam is okozott némi zavart a gépezetben. „Az ország magyar elnevezése Fehéroroszország, ezt írja elő jelenleg a magyar helyesírási szabályzat által megjelölt Földrajzinév-bizottság testülete” – emlékeztetett a magyar külügy. Minszk azonban többször kezdeményezte, hogy az országnevet Magyarországon Belarusz Köztársaság vagy röviden Belarusz formában használják, azzal érvelve, hogy a Fehéroroszország nem pontos fordítás, és azt tükrözi, mintha az állam Oroszország "kistestvére" lenne. Az ország neve azonban a Rusz-ra, és nem Oroszországra, (Russia) utal. A diplomáciai kapcsolattartásban ezért a Belarusz Köztársaság vagy a Belarusz lett az elfogadott megnevezés.
Cseszkó
Csehszlovákia békésen szakadt szét. Prágában azonban sokáig fejtörést okozott, hogyan hívják rövidítve a nemzetközi életben országukat. A Czech ugyan velős, de nyelvtanilag angolul helytelen, így hosszú vívódás után a Czechiát választották. A magyar nyelvben szerencsére nem okozott fennakadást a hivatalos Cseh Köztársaság rövidítése Csehországra.
Az egykori Nyugat- és Kelet-Németország, az NDK viszont a nyugati rész, azaz hivatalosan Német Szövetségi Köztársaság néven egyesült.
Dahomey amazonjai
Az egykori Perzsiát 1937 óta Iránnak hívják, Sziámot pedig 1939 óta Thaiföldnek. Transzjordánia 1946-ban nyerte el függetlenségét, és azóta Jordánia a hivatalos rövidítése.
Ceylon 1948-ban szabadult fel a brit gyarmati uralom alól, aztán a szigetország 1972-ben nevet változtatott, és azóta Srí Lankának hívják. Szingaléz eredetű neve sugárzó, fénylő országot jelent.
Ugyanebben az évben nyerte el függetlenségét Burma is, amely 1989 óta rövidítve Mianmar néven került be a földrajzkönyvekbe.
Aranypart volt a neve az Elefántcsontparttal szomszédos brit gyarmatnak 1957-ig, a függetlenség kivívása óta Ghána néven ismerjük.
Tiszavirág életű volt Jordánia és Irak egyesülése 1958-ban, a Hasemita Arab Föderáció még ugyanabban az évben felbomlott. Ekkor olvadt össze a két nem szomszédos arab ország, Egyiptom és Szíria az azóta elfelejtett Egyesült Arab Köztársaság néven. Ez a szövetség is csak 13 évig tartott, 1971-ig.
A hatvanas-nyolcvanas években sorra szabadultak fel az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok, így a térképeket is újra meg újra át kellett rajzolni. Madagaszkárt egy ideig Malgas Köztársaságnak hívták, 1992 óta azonban újra felvette hagyományos nevét.
Az 1960-ban felszabadult, a 17. században alapított egykor híres Dahomey királyság rettegett női katonáit – 3-4000-en szolgálták az uralkodót – amazonoknak hívták az európai gyarmatosítók és bevándorlók. A női harcosok mind a mai napig a lenyűgöző történelem jelképei az országban, amelyet ma már Beninnek hívnak.
Felső-Volta először Burkinára, majd Burkina Fasóra változtatta hivatalos elnevezését.
Az 1961-ben felszabadult Tanganyika három évvel később Zanzibárral egyesült, azóta hivatalos rövidítéssel Tanzánia az ország neve.
Észak-Rodézia hivatalos neve 1964 óta Zambia, Dél-Rodézia pedig 1980 óta Zimbabwe. Ez utóbbiban először a fehérek tiporták sárba a feketék jogait, majd mindezt hatványozottan visszakapták. A hetvenes évek derekán a 300 ezer fehér még a lakosság 8 százalékát alkotta, a számuk egy évtizede 20 ezerre zsugorodott.
Baszutóföld 1966-ban Lesotho, Áden pedig egy évvel később Dél-Jemen néven önállósult.
Szváziföld tőlük eltérően nem a függetlenség elnyerésekor, hanem pont fél évszázaddal később, 2018-ban változtatta meg hivatalosan az elnevezését Eswatinire – a király szerint nemzeti büszkeségből.
Kelet-Pakisztán hivatalos neve 1971 óta Banglades.
A hosszú háború után 1976-ban észak és dél egyesült, azóta egyszerűen Vietnam a távol-keleti ország neve.
Az óceániai Ellice-szigeteket 1978 óta Tuvalunak hívják. (Az ország egyik fontos bevételi forrása egyébként az internetes domainnév országkiterjeszésének – mint nálunk a .hu – értékesítése. Tuvalu azonosítója ugyanis a .tv, amit világszerte előszeretettel használnak a tévécsatornák weboldaluk azonosítására.)
Az Új-Hebridák új neve a függetlenség elnyerése, 1980 óta Vanuatu.
Egy másik gyarmat az 1968-as mexikói olimpián még Brit Honduras néven szerepelt, 1981 óta sportolói azonban már Belize színeiben versenyeznek.
Zaire 1997-ben újra Kongó lett.
Egy országot nem lehet egy szárnyassal azonosítani
Az ENSZ tavaly júniusban – Ankara kérésére – azonnali hatállyal Türkiyeremódosította Törökország hivatalos elnevezését a világszervezetben.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök már fél évvel korábban, 2021 decemberében arra szólította fel a lakosságot, hogy minden nyelven Türkiye elnevezéssel hivatkozzanak hazájukra.
„Türkiye a török nép kultúrájának, civilizációjának és értékeinek legjobb képviselete és kifejezője” – érvelt az államfő, aki a vállalatokat arra kérte: termékeiket jelöljék Made in Türkiye felirattal, az állami hivatalokat pedig utasította, hogy a levelezésben Türkiye elnevezéssel utaljanak az országra.
A Türkiye hitelesebben képviseli a nemzetet, mint egy szárnyas neve – hivatkozott Erdoğan az ország angol elnevezésére. A Turkey ugyanis az ország neve mellett pulykát is jelent.
Magyarországon – Orbán és Erdoğan szoros barátsága ellenére – nem terjedt el a Türkiye név használata. Igaz, a Törökországh elnevezésnek nincsen más jelentése. Bonyodalmakat okoz viszont a holland névváltoztatási kezdeményezés.
Az ottani kormány ugyanis 2020. január 1-jétől hivatalosan Nederlandra, the Netherlandsre, Alföldre változtatta a monarchia nevét. Azzal érveltek, hogy a 12 tartományból álló ország csupán két nyugati – az Amszterdamot és Rotterdamot is magába foglaló térsége Hollandia, tehát az ország korábban használatos elnevezése egyszerűen helytelen.
A magyarban Nederlandnak egyelőre nincs megfelelője. A középkori Németalföld már a jelzője miatt is alkalmatlan, ráadásul sokkal nagyobb térséget, Belgiumot és Luxemburgot is magába foglalta.
Népek, országok nélkül
Sok népes nemzet a történelem viharaiban még saját országra sem tudott szert tenni.
A kurdok számát világszerte párizsi intézetük 2017-ben 36-45 millióra becsülte, még sincs hazájuk. A legtöbben közülük, kisebbségben Törökországban, Iránban, Irakban és Szíriában élnek.
A baszk őslakosok száma Spanyolországban és Franciaországban nem éri el a három milliót, de sem nekik, sem a csak Spanyolországban élő több mint 7,5 millió katalánnak nincs saját országa.
Hazátlan a 7 millió tatár, és a 25 millió szikh, akik közül a Kalisztán mozgalom szakadárjai napjainkban kezdtek függetlenséget követelni.
Hozzájuk képest maroknyian, alig százötvenezren vannak a Grönlandon, Kanadában, Alaszkában és Szibériában szétszóródott inuitok, akik közül sokan az eszkimó elnevezést sértőnek tartják.
A romák számát – életmódjuk miatt – csak becsülni lehet, hisz sokhelyütt kerülik a részvételt a népszámlálásokon. A legtöbben Európában telepedtek le, de élnek a Közel-Keleten és Észak-Afrikában is, teljes népességüket pedig 2-5 millióra becsüli a Britannica Enciklopédia.
Jelképük színeiben a kék az eget, a zöld a földet jelképezi, a zászlót pedig az 1971-es párizsi Roma Világkongresszuson kiegészítették az indiai lobogóban is megjelenő kerékkel. A csakra egyrészt őshazájukra, másrészt vándorlásukra utal, miközben az indiai szimbólumrendszerben a kerék, a csakra vagy dharma a földi és égi törvény jelképe.