Sokat nyertünk az EU-tagsággal, de később többet is nyerhettünk volna, ha ügyesebbek vagyunk – nagyjából ez a közgazdász-konszenzus a csatlakozás mérlegét tekintve.
HIRDETÉSAZ EU-tagsághoz vezető tárgyalások sikeres lezárása négy magyar kormány pártokon felülemelkedő, évtizednél is hosszabb közös erőfeszítéseinek eredménye volt, amiről a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karán rendezett konferencián beszélgettek a folyamat magyar résztvevői. A teremben csak a hallgatók miatt volt alacsonyabb az átlag életkor ötvennél, mert a tárgyalások magyar szereplői, akik a pódiumon és a közönségben is helyet foglaltak, jellemzően túl vannak a nyolcvanon.
- Úgy harcoltunk, mint a vikingek, az utolsó csepp vérünkig mindent el kartunk érni, amit csak lehet, sok és nehéz ellenféllel kellett megküzdeni mert az Európai Unió mögött ott sorakoznak a tagállamok, és tagállami tyúkszemekre léptünk rá, akár a mezőgazdaság, akár a munkaerő szabad mozgása és más tekintetben – mesélte az Euronewsnak Balázs Péter egykori külügyminiszter. – Én azt bátran merem állítani, hogy a tárgyalók mindent kihoztak ebből, ami csak lehetséges volt.
Bár a magyar kormány rengeteg kritikával illeti az Európai Uniót, magának a tagságnak az összességében előnyös voltát soha nem tagadják. A csatlakozást megelőző monstre tárgyalássorozatnak kifejezett célja volt, hogy minden ország szaldója pozitív legyen, és ezt sikerült is elérni, az újonnan csatlakozottaknak és a magországoknak is komoly GDP-növekedést hozott a 2004-es bővítés.
– Ezzel a bővítéssel mindenki jól járt – mondta az Euronewsnak Bod Péter Ákos közgazdász. – Jól jártak, akik beengedték az új tagokat, minket tízünket, aztán még kettőt, aztán még egyet. És persze jól jártak, akik bekerültek, óriási piachoz jutottak hozzá: ez azonban egy lehetőség, voltak akik nagyon ügyesen ragadták meg, például az észtek és a litvánok fenomenális növekedést értek el, mások pedig többé-kevésbé növelték a nemzeti összterméküket – na ezek vagyunk mi.
Becsey Zsolt, a Fidesz egykori EP-képviselője is a kormányokon átívelő közös munkát és azt emelte ki, hogy a tét az volt, hogy teljes jogú tagságot kap-e Magyarország és a többi új tagállam, vagy egyfajta kétsebességes uniót sikerül kialakítani, ebből a szempontból pedig egyértelmű siker volt a bővítés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az eredményekkel is teljesen elégedettek lehetünk.
– Ha azt nézzük, hogy az unió átlagához viszonyított GDP felment 61-ről 75 százalékra, az végül is nem rossz. Amiben én kicsit többet reméltem, az nem a mennyiségi felzárkózás, hanem a minőségi. Hogy Magyarországon az oktatás színvonala, a munkaerő színvonala, a K+F tevékenység, a több nemzeti bajnoknak a kitermelése, akik Európába ki tudnak jutni, ez az, ahol én úgy érzem, hogy Közép-Európában jó néhány állam, például mi vagy a szlovákok nem tudtunk igazán nagy teljesítményt nyújtani – mondta Becsey Zsolt.
Magyarországon bár sok kritika éri az Európai Uniót, a csatlakozás és a tagság összességében pozitív gazdasági hatásai nem képezik érdemi vita tárgyát.