Nem is Európa az igazi fejfájása az óriáscégnek, hanem egyre inkább Kína.
HIRDETÉSNehéz nem zsarolásnak nevezni azt, amit a Kínai Népköztársaság művel az orosz gázexportőrökkel, élükön a Gazprommal. Peking egyre világosabban játssza ki azt az adut, hogy Oroszország legnagyobb alternatív vásárlója Kína.
Orosz források és kínai elemzők szerint Oroszország döntő jelentőségű új földgázprojektje, a Szibéria Ereje-2 lassabban épül meg a vártnál, és a nehezen belátható jövőbe tolódik ki. Ez a késlekedés az ukrajnai háború óta az egyik legfigyelmeztetőbb jelzés Moszkva számára.
Ez annak ellenére történik, hogy a már működő Szibéria Ereje-1 csatorna elvileg a kétoldalú együttműködés állandóan hangoztatott példája az oroszok megafonjain. A "korlátlan partnerséget" Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnökök a pekingi Téli Olimpián fogalmazták meg, napokkal Oroszország ukrajnai agressziója előtt.
A kínai elnököt és hírszerzését sokkszerűen érte az invázió megkezdése, amiről semmilyen tájékoztatást nem kaptak a korlátlan baráttól, és azóta is – a lehetőségek szerint – igyekeznek távol maradni a konfliktustól.
Az új vezeték, ha elkészülne, évi 50 milliárd köbméter földgázt terelne Észak-Kínába, azaz nagyjából azt a mennyiséget, melyet korábban Európát szállítottak Ez jelentős lökést adna Peking energiabiztonságának, de ezt szeretné a lehető legolcsóbban megúszni.
Vlagyimir Putyin elnök ígérete szerint Oroszországnak évente legalább 98 milliárd köbméter gáz exportálására van kapacitása Kína felé, de Peking láthatóan húzza az időt, hogy a lehető legalacsonyabb áron rögzítse a szállításokat, ráadásul nagyon hosszú időtávra, kizárva ezzel az áremeléseket – állítja a BBVA spanyol multinacionális pénzügyi szolgáltató cég.
Egy orosz forrás szerint „Peking mesterien érti az alkupozíciójukat, és az ország most diktáló pozícióban van az oroszokkal szemben. Ez egy elnökök közti vita, ami egyáltalán nem piaci alapú".
A gáztermelés és export mellett a Gazprom stratégiai szerepe egyre nőtt az elmúlt években, amikor Putyin elnök a "gázfegyver" bevetését is megkísérelte, de végül kudarcot vallott vele.
Putyin hatalmas belső nyomás alatt áll a vezeték megépítése miatt, máskülönben nagy mennyiségű gáz kerül kárba, vissza kell fogni a kitermelő kapacitásokat, és Oroszország sok pénzt veszít majd, mondja az elemzés. Egy fagyos északi gázkút lefojtása nagyobb költségekkel jár, mint a működtetése, mivel nem érkezik bevételi forrás a kitermelés felfüggesztésére és a személyzet ellátására.
A Gazprom eredményei katasztrofálisan gyengék
Ezt állítja Jevgenyij Kogan, az EBK professzora. A bevétel 27%-kal 8,54 billió rubelre esett vissza, ráadásul az év végén a Gazprom működési költségei 364 milliárd rubellel haladták meg a bevételeket.
Működési szinten a vállalat már ötödik negyedéve veszteséges, és „a megdöbbentő teljesítmény egyik oka a gázszegmens katasztrofális eredményei” – mutat rá Kogan.
Tavaly a Gazprom mindössze 69 milliárd köbméter gázt exportált – ez a legkisebb mennyiség 1985 óta. 2022-hez képest további harmadával, a háború előtti szinthez képest háromszorosára csökkent a külföldre történő szivattyúzás volumene. Az Európába irányuló szállítás 28 milliárd köbméterre, a hetvenes évek második felének szintjére esett vissza.
A Gazprom termelése azonban mindössze 404 milliárd köbmétert tett ki, ami szintén minimumnak bizonyul a cég fennállásának 34 éve alatt.
A veszteségek számlája a Gazpromot terheli, de az orosz lakosság fizeti ki
A nagyvállalatot továbbra is tépázza az európai gázpiac szinte teljes elvesztése, ahová az teljes orosz export mintegy fele irányult a háború előtt. Az IFRS nemzetközi elszámoló csütörtöki jelentése szerint 2023 végén az Orosz Föderációból származó vezetékes gáz monopolvállalata történetének negatív rekordját, 629 milliárd rubeles nettó veszteséget ért el.
2025-re a Gazprom további 1 ezermilliárd rubel veszteséggel szembesülhet a bevételek csökkenése és a megnövekedett adóterhek miatt – mondta Pavel Zavalnij, az Állami Duma Energiaügyi Bizottságának vezetője, már novemberben. Szerinte a Gazpromnak „nem lesz exportja”, viszont a kitermeléssel és túltárolással járó költségek megmaradnak.
A Gazprom története során csak egyszer volt mínuszban, mégpedig a jelcini korszak haláltáncában, amikor Putyin már miniszterelnök volt, de még nem elnök. 1999-et az óriáscég veszteséggel zárta, ami nyolcszor kisebb volt a mostaninál (mindössze 79 milliárd rubel).
„A 2023-as jelentésekből egyértelműen kiderül, hogy a kínai piac nem segítette meg a Gazpromot abban, hogy kompenzálja az európai gázpiac jelentős részesedésének elvesztését, amely két év alatt 2,8-szeresére esett” – mondja Natalja Milcsakova, a Freedom Institute vezető elemzője.
Vlagyimir Putyin többször megismételt javaslata a második vezeték megépítésére és az export évi 100 milliárd köbméterre való növelésére mindeddig megválaszolatlan maradt a kínai fél részéről. Peking egyetlen jüant sem hajlandó befektetni az új vezetékbe, viszont felajánlja Oroszországnak a többmilliárdos építés elvégzését, és egyben további kedvezményeket igényel az orosz gázra – írja a The South China Morning Post, a helyzetet ismerő forrásokra hivatkozva.
HIRDETÉSA cég mérlegének befoltozását a lakosság nyakába is varrják. A hatóságok meredeken emelik a gázdíjakat Oroszországban, aminek következtében 2024 júliusától 11,2%-kal, 2025 júliusától pedig további 8,2%-kal növelik a szolgáltatás díját. Összességében a lakossági gázárak két év alatt 20%-kal, a háború kezdete óta pedig 34%-kal emelkednek.
Erős próbatétel a két kormány között
A 2-es projekt új megterhelést jelent az említett „korlátlan” stratégiai partnerség számára, miután Oroszországot példátlan szankciókkal sújtották a nyugati országok. Li Li-fan, a Sanghaji Társadalomtudományi Akadémia orosz és közép-ázsiai szakértője szerint a javasolt vezeték kedvező lenne Oroszország számára, mivel rövidebb nyomvonalú, és elvileg alacsonyabbak lennének az építési költségei is. Li azonban hozzátette, hogy Kína más nyomvonalat képzel el, mint a moszkvai tervezők, mert lehetőleg kerülné a mongóliai szakaszt.
Li felhívja a figelmet arra is, hogy Kína rendkívül óvatosan kezeli a projektet a belső közvélemény előtt is. A Szibéria Ereje-2 alig szerepel a kormányzati dokumentumokban vagy az állami médiában, pedig ha sikersztori lenne, akkor ez töltené meg naponta a címlapokat. Nem keltett feltűnést az sem, hogy október közepén, a Pekingben tartott fórumon született valamilyen részmegállapodás, de az ügy egészét tekintve Putyin végül üres kézzel tért vissza. A nemzetközi gazdasági sajtóban ez a téma szinte nem is szerepel.
Az új szakasz megépítése 6 évet venne igénybe
Ezt Viktoria Abramcsenko orosz miniszterelnök-helyettes mondta tavaly ősszel a mongol fővárosban arról, hogy a kivitelezés 2024 első negyedévében kezdődhet el. Ha a vezeték építése megkerüli Mongóliát, akkor még több időt és költséget fog felemészteni.
„Most a Szibéria hatalma 2 gázvezeték három fél: Kína, Oroszország és Mongólia megállapodásán múlik, és bőséges tárgyalásokra van szükség az általános piaci standard követéséhez” – mondta Csao Long, a sanghaji Globális Kormányzási Tanulmányok Intézetének igazgatóhelyettese.
HIRDETÉSAddig is Kína keres és talál is az oroszokat kiváltó alternatívát, erőteljes tárgyalásokkal Ausztráliával, Katarral és főként Kazahsztánnal. Ennek megflelően az ország 2,1%-os fogyasztási növekedése valószínűleg az orosz betáplálás nélkül is biztosítva lesz.