Hírek szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) közel áll ahhoz, hogy háborús bűnök elkövetésével vádolja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, Joáv Galant védelmi minisztert és Herzi Halevit, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnökét. Netanjahu így egy kalap alá kerülhet Putyinnal.
HIRDETÉSAz ICC azért vette fontolóra az ügyet, mert egy nemzetközi ügyvédi csoportosulás a következőket állítja:
- a 2023. október 7-i mészárlás jogilag indokolt,
- Izraelnek pedig nincs joga az önvédelemre, főleg nem Gáza területén.
A The Jewish Chronicle azt írja, hogy az ICC főügyésze, Karim Khan KC brit ügyvéd közel állhat ahhoz, hogy háborús bűnök miatt vádat emeljen a fentebb említett izraeli vezetők ellen, ez a lépés viszont Netanjahu szerint "antiszemita gyűlöletbűncselekménynek" titulálható.
Az ICC egyelőre nem erősítette meg az izraeli vezetők elleni, függőben lévő elfogatóparancsokról szóló jelentéseket, Netanjahu viszont diplomáciai offenzívát indított a lehetséges rendelkezés megakadályozására. Az izraeli miniszterelnök nincs egyedül a harcban: a Biden-kormányzat, és az Egyesült Államok több vezető politikusa is kiáll mellette.
Akik szerint igazolható a Hamász támadása
Khaled al-Shouli ügyvéd az október 7-i mészárlást követő napon egy televíziós interjúban kijelentette, hogy a Hamász támadása a nemzetközi jog szerint indokolt volt, a francia-algériai állampolgárságú Abdelmajid Mrari pedig „ellenállási mozgalomnak” nevezte a terrorszervezetet. Mindkét jogász kulcsfontosságú tagja annak a mintegy 600 ügyvédből álló nemzetközi csoportnak, akik bizonyítékokat nyújtottak be a jelenlegi konfliktusról az ICC-hez.
Shouli és Mrari mellett áll Gilles Devers francia ügyvéd is, aki 2009-ben panaszt nyújtott be az ICC-nél Izrael ellen a palesztinokkal szembeni izraeli bánásmód miatt, tavaly november 14-én pedig letett egy beadványt az ICC asztalára, majd azt nyilatkozta a palesztinokhoz szólva, hogy
Ugyanezen a napon Mrari az ENSZ Alapokmányának 51. cikkelyére hivatkozva leszögezte, hogy Izrael "megszállóként" van jelen Gázában.
Mrariról és Al-Shouliról is tudni kell, hogy korábban több bírósági eljárás során is képviselték a Hamász embereit.
Elég volt Gáza ostromából
Mrari tavaly benyújtott egy keresetet a Nemzetközi Büntetőbírósághoz, melyben nyolc palesztin politikus, köztük Ahmad Bahar, a Hamász egyik magas rangú vezetője nevében azt kérte, hogy adjanak parancsot Izraelnek arra, hogy hagyja abba Gáza ostromát. Baharral kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy egy 2012-es beszédében arra kérte Allahot, hogy
Mrari szeret nyilatkozni, bár nagyrészt olyan csatornákon, mint a libanoni Al Mayadeen, mely nyíltan támogatja Iránt és az Irán által finanszírozott Hezbollahot. Hozzá hasonlóan Al-Shouli sem rest, már amikor a Hamász ügyeit kell intézni. Az Európai Unióban többször is megpróbálta elérni, hogy a Hamászt vegyék le a terrorcsoportok listájáról. Aktivistaként is sokat dolgozik, évekig volt a francia Comité de Bienfaisance et de Solidarité avec la Palestine (CBSP) és svájci mellékágának, az Association de Secours Palestiniens-nek (ASP) a vezetője. 2003-ban az Egyesült Államok kormánya mindkét szervezetet felvette a terrorista szervezetek listájára, amit azzal indokoltak, hogy a Hamásznak gyűjtenek pénzt. A CBSP és az ASP természetesen tagadta az őket ért vádakat, de ez Ausztráliát és Izraelt sem hatotta meg: mindketten szankcionálták a két szervezetet.
Az ICC joghatóságát nem ismeri el Izrael
Épp ezért nem is lenne különösebb következménye egy Netanjahu és említett kollégái elleni elfogatóparancsnak. Az elfogatóparancs más szempontból fajsúlyos, ugyanis ha megvádolják az izraeli miniszterelnököt, akkor egy ligába kerül Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akit tavaly vádolt meg az ICC az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt.
Izrael a világ több pontjáról is vásárolt fegyvert, és több helyen is kampányolnak azért, hogy a zsidó államnak ne adjanak el fegyvert, egy elfogatóparancs pedig tovább erősítheti ezeket a hangokat.
A Hamász "néhány jogsértést elkövetett"
A Nemzetközi Büntetőbíróság, tehát az ICC és a Nemzetközi Bíróság, az ICJ székhelye is Hágában található. A két szervezetet összemosni tévedés, mégis sokszor megteszik. Az ICC személyek elleni vádakkal foglalkozik, míg az ICJ az ENSZ előszámú bírói szerveként állami intézkedéseket vizsgál.
A The Jewish Chronicle megjegyzi, hogy az ICJ állásfoglalása eltér az Izrael-ellenes aktivisták által hangoztatott narratívától, ugyanis a szervezet nem azt állapította meg, hogy Gázában megtörténhetett a népirtás, hanem azt, hogy a palesztinoknak joguk van megvédeni magukat.
Az ICJ éppen a hét elején utasította vissza azt a kérelmet, mely szerint Németországot meg kellett volna akadályozni, hogy a jövőben fegyvert adjon el Izraelnek, és a továbbiakban finanszírozza az UNRWA-t, az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetét. Az UNRWA-t megvádoltak azzal, hogy gázai dolgozói közt többek is egyetértettek a Hamász október 7-i vérengzésével. A szervezet munkatársai közül emiatt többet is elbocsátottak.
Az ICC még 2021-ben közölte, hogy megvan a lehetősége ítélkezni Gáza, Kelet-Jeruzsálem és Ciszjordánia ügyeiben, ugyanis a Palesztin Hatóság elismerte a hatóságot. Épp ezért fordulhat elő, hogy a cikk elején is említett Karim Khan KC nem sokkal az októberi terrortámadás után hivatalos vizsgálatba fogott az Izrael és a Hamász által elkövetett lehetséges bűncselekmények ügyében.
Október 8-én Al-Shouli az algériai Almagharibia csatornának azt mondta, hogy az 7-i támadás, más néven az Al Aqsa Flood (Al-Aksza árvíz) „reakció volt az izraeli jogsértésekre”, és hozzátette, hogy mindez a nemzetközi jog szerint igazolható.
HIRDETÉSAl-Shouli azt mondta, hogy a Hamász ugyan „néhány jogsértést” elkövetett, de hozzátette, hogy a palesztin félnek már csak azért is szándékában áll tiszteletben tartani a nemzetközi jog szabályait, mert "tagja lett az ICC-nek", és hangsúlyozta, hogy Izrael nem kötelezte el magát a nemzetközi jog iránt.
Október 7-én a Hamász terroristái betörtek Izraelbe. Lemészároltak 1200 embert, 250-et pedig elhurcoltak Gázába. Jelentések szerint még 133 túsz lehet Gázában, de közülük 30 már nagy valószínűséggel nem él. Izrael az akcióra válaszul megszállta a Gázai övezetet, célja a Hamász felszámolása. Gázában súlyos humanitárius válság alakult ki, az övezetet uraló terrorszervezet szerint a harcoknak több tízezer ártatlan áldozata van.