Az oroszok rosszul kiképzett katonákat áldoznak fel a csatatéren, hogy az ukránok rájuk lőjék ki a lőszereiket, amiből nekik kevés van.
HIRDETÉSUkrajna már hónapok óta területeket veszít a háborúban, az utóbbi napokban Donyeckben hatoltak előre az oroszok.
Az Egyesült Államok végül ugyan megszavazta a 61 milliárd dolláros katonai támogatást Kijevnek, az ukrán hadsereg szerint azonban ez csak a frontvonal megtartására lesz elég. A helyzet főleg a fegyver- és lőszerhiány miatt romlott. A golyókat adagolni kell, az ukrán katonák napi 2 ezer töltényt kapnak, míg az oroszok 7 ezret.
„Ez most nagyon szörnyű az ukránok számára” - mondja Ed Arnold, a Royal United Services Institute vezető munkatársa. "Minden elveszített területtel egyre nehezebb a helyzetük, mert még azt is vissza kell szerezniük. Úgy tűnik, hogy Putyin számításai is kissé megváltoztak. A taktika, amit alkalmaz brutális, de egyre nagyobb teret nyer vele és valószínűleg előnyösebb helyzetbe került általa, mint hat hónappal ezelőtt volt. Tudja, hogy ez a taktika hatékony és képes támadásba lendülni. Szerintem Ukrajna helyzete most tényleg szörnyű. Az igazi kihívás, hogy az egész felszerelés és lőszer, amihez most jut, valószínűleg csak a fontvonal megtartására lesz elég" - teszi hozzá Ed Arnold.
A brit katonai szakértő arra utalt, hogy Oroszország időnként az emberi hullámnak nevezett taktikával él, aminek az a lényege, hogy rosszul kiképzett, gyakran börtönökből toborzott katonákat áldoz fel a csatatéren, hogy az ukránok rájuk pazarolják el a lőszereiket, és a második hullámban veti csak be a jól képzett és jól felszerelt csapatait.
Ed Arnold szerint Ukrajna számára csak 2025-ben, vagy 2026-ban lesz lehetőség az offenzívára. "De nagyon nehéz felhalmozni a készleteket egy offenzívához, amihez sok lőszerre van szükség, ha a védekezéshez is sok lőszer kell" - mondja.
Olekszandr Matias ukrán tiszt ugyanakkor nem kételkedik benne, hogy Ukrajna végül megnyeri a háborút, de az elszenvedett veszteségek szerinte kritikusak lesznek. "Nincs elég katonánk, és a meglévők közül is néhányan nem tudnak, vagy nem akar harcolni. Ha túl sok embert veszítünk, nem tudjuk megvédeni az országot, ezért segítségre van szükségünk " - mondja a tiszt,aki a háború kezdete óta a fronton szolgál.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a múlt héten elismerte, hogy Ukrajnának hónapok óta túlerővel kell megküzdenie, és további támogatást ígért Kijev számára. David Cameron brit külügyminiszter ugyanakkor kizárta annak lehetőségét, hogy a NATO katonákat küldjön Ukrajnába.