A Brüsszel által a szomszédos országokkal az illegális migráció csökkentése érdekében kötött többmilliós megállapodásokat "felül kell vizsgálni" - véli Nicolas Schmit, aki az európai szocialisták vezető jelöltje a júniusi választásokon.
HIRDETÉS"Eléggé tartok ezektől az ügyletektől, amelyeknek a hatékonyságát még be kell bizonyítani. Most hatalmas összegeket költünk erre, és ezt a pénzt különböző rezsimeknek vagy kormányoknak, például a tunéziai kormánynak adjuk. Tudjuk, hogy az ottani hatóságok nagyon rosszul bánnak a menekültekkel" - mondta Schmit egy kedden reggel rögzített interjúban, amelyet az Euronewsnak adott.
"Még mindig ott van a probléma Líbiában, ahol két kormány (van). Kérdések vannak Egyiptommal kapcsolatban. Szóval eléggé vonakodom az ilyen jellegű megállapodásoktól" - folytatta.
"Azt hiszem, felül kell vizsgálnunk őket, és meg kell néznünk, mit lehet tenni, hogyan lehetne másképp csinálni, mert nem tudjuk pontosan, hogyan használják fel a pénzt".
A nyilatkozattal Schmit, a foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős jelenlegi európai biztos nyíltan szakít főnökével, Ursula von der Leyen elnökkel, aki az elmúlt évben azt a politikát támogatta, hogy az EU szomszédságában lévő és más, harmadik országokkal - például Tunéziával, Mauritániával és Egyiptommal - kötött megállapodások révén igyekezzenek ezeknek az országoknak a sérülékeny gazdaságát fellendíteni és csökkenteni az Európába illegálisan érkezők számát.
Ez a stratégia, amely milliós nagyságrendű uniós forrásokat és beruházási projekteket irányoz elő a kedvezményezett országok számára, széles körű támogatást élvez a kormányfők körében, többek között az olasz Giorgia Meloni, a görög Kiriakosz Micótakisz, a belga Alexander De Croo és a spanyol Pedro Sánchez részéről, akik valamennyien, egy-egy részt vettek Von der Leyenhez hivatalos útjain.
Ezeket a gyakran "egyetértési memorandumoknak" nevezett megállapodásokat azonban hevesen bírálták a humanitárius civil szervezetek és a migrációval foglalkozó tudósok, akik szerint rosszul vannak kidolgozva, nem átláthatóak, és az autokratikus kormányok ígéreteire épülnek. Az emberi jogok Tunéziában és Egyiptomban történt megsértéséről szóló jelentések hosszú árnyékot vetettek ezeknek a szerződéseknek az erkölcsi elfogadhatóságára.
Ennek a politikai iránynak a legújabb fejezete Libanon, ahol Von der Leyen a múlt héten 1 milliárd eurós segélycsomagot jelentett be a válság sújtotta ország pénzügyi gondjainak enyhítésére és a Ciprus felé tartó menekülthullám megelőzésére. A teljes egészében támogatásokból álló keret 2027-ig érvényes.
"Most hallottam, hogy Libanonnal egyezséget kötöttek arról, hogy a szíreket Európától tartsák távol, de senki sem tudja pontosan, hogy a bejelentett pénzt hogyan fogják Libanonban elkölteni, tekintettel a libanoni kormány helyzetére, amely bizonyos értelemben egy nagyon gyenge kormány" - mondta Schmit.
Az Euronewsnak adott interjúja során a 70 éves luxemburgi születésű férfi bírálta az úgynevezett "ruandai modellt", amelyet az Egyesült Királyság hozott létre, hogy a migránsokat az afrikai országba repíti, és a helyszínen dolgozza fel menedékkérelmeiket. A legfontosabb szabály, hogy ha a kérelmeket elfogadják, a menekültek nem az Egyesült Királyság területén, hanem Ruandában kapnak menedékjogot.
Kiáltványában a jobbközép Európai Néppárt (EPP) a "ruandai modellhez" hasonló, homályos projektet terjesztett elő a kérelmek feldolgozásának részleges kiszervezésére. Von der Leyen, az Európai Néppárt vezető jelöltje tagadta az összehasonlítást, és ragaszkodott ahhoz, hogy minden uniós terv összeegyeztethető a nemzetközi joggal.
"Abszolút ellenzem azt, amit mi "ruandai modellnek" nevezünk. Ez ellenkezik az alapvető jogokkal és az alapvető jogokkal, amelyekre Európa épül" - mondta Schmit. "A menekültek kezelését egyszerűen Ruandának vagy bárkinek delegálni, az emberi méltóság tiszteletben tartásának elvetését jelenti".
"Nincs mód" az ECR-rel való együttműködésre
Tekintettel közös munkahelyükre - az Európai Bizottság -, de ellentétes politikai hovatartozásukra, Schmit és Von der Leyen sajátos helyzetben találják magukat, mivel a PES, illetve az EPP csúcsjelöltjeként kampányolnak.
Von der Leyen azonban vitathatatlanul a vezető pozícióban van, köszönhetően az uniós vezetőkkel való szoros kapcsolatainak és pártja kedvező közvélemény-kutatási eredményeinek, amelyek szerint a párt a júniusi választások után is a legnagyobb erő marad az Európai Parlamentben.
Az elmúlt hetekben azonban von der Leyen megütközés váltott ki azért, mert a kemény jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportja felé közeledett, amely olyan pártokat tömörít, mint a Fratelli d'Italia (Olaszország), a Jog és Igazságosság (Lengyelország), a Vox (Spanyolország), az Új Flamand Szövetség (Belgium), a Polgári Demokratikus Párt (Cseh Köztársaság) és a Svéd Demokraták (Svédország).
Az előrejelzések szerint az ECR június után jelentősen növelni fogja képviselőinek számát, és valószínűleg a harmadik legnagyobb képviselőcsoporttá válik, ami nagyobb beleszólást biztosít majd euroszkeptikus, Zöld Megállapodás-ellenes csoportnak a döntéshozatalba.
Ha a tagállami vezetők újra Von der Leyent javasolják, a Parlament abszolút többségének kell őt megerősítenie, ami a változó aritmetikát figyelembe véve nem lesz egyszerű feladat. A szocialisták figyelmeztettek, hogy ha Von der Leyen az ECR szavazatait kéri, elveszíti a támogatásukat.
"Nincs mód - ezt világosan megmondtam - arra, hogy bármilyen megállapodás, alku vagy bármi más legyen a szélsőjobboldallal" - mondta Schmit az Euronewsnak.
Schmit elítélte az Néppártot, amiért "nagyon különleges elhatárolást" tesz a "tisztességes" szélsőjobb és a "pária" szélsőjobb között, és figyelmeztetett az egyre inkább elmosódó határvonal kiszámíthatatlan következményeire, azzal érvelve, hogy az ECR "alapvetően más" felfogást képvisel Európáról.
HIRDETÉS"Amikor az úgynevezett "tisztességes" szélsőjobboldalt nézem, kik ezek az emberek? Ők a Vox. Ők Franco tisztelői. Ők Mussolini csodálói. Ők a PiS (Jog és Igazságosság) párt, amely (sic) a jogállamiság eltörlésére készült Lengyelországban, és amelyet a Bizottság szankcionált. Hol van tehát a tisztességes szélsőjobboldal? Nincs ilyen" - mondta.
"Bármilyen megállapodás csak szavazatvásárlás. Mert a szélsőjobboldal intelligens. Nem fogják a semmiért odaadni a szavazataikat. Engedményeket (fognak kérni) azzal kapcsolatban, hogy miként határozzák meg az európai politikát"."
Ez az interjú egy sorozat része, amelyet az összes csúcsjelölttel elkészítünk. A Nicolas Schmittel készült teljes interjút a május 17-i hétvégén sugározza az Euronews.