Miközben Izrael mérlegeli a szombati iráni légitámadásra adandó lehetséges válaszlépéseket, európai szövetségesei önmérsékletre szólítanak fel, hogy megakadályozzák a konfliktus súlyos regionális kihatását.
HIRDETÉSA támadás, amelynek során Teherán mintegy 300 drónt, ballisztikus és cirkálórakétát lőtt ki az Izrael elleni első állam-állam elleni támadásként, ez az európai vezetők heves elítélését váltotta ki, akik határozottan Izrael mellé álltak.
De miközben Netanjahu háborús kabinetje a közvetlen válaszlépéseket fontolgatja, Európa is igyekszik meggátolni egy esetleges izraeli megtorlást és megakadályozni a további eszkalációt.
A Josep Borrell vezető diplomata által az unió tagállamai nevében kiadott közös nyilatkozat megismétli a blokk "Izrael biztonsága iránti elkötelezettségét", de "minden felet a legnagyobb önmérsékletre" szólít fel.
Irán támadása válasz volt arra, hogy Izrael április 1-jén légicsapást mért a szíriai fővárosban, Damaszkuszban lévő konzulátusára, amelyben meghalt a Forradalmi Gárda hét tagja, köztük két magas rangú parancsnok.
Emmanuel Macron francia elnök, aki hétfőn Párizsban találkozott volna Borrell főképviselővel, a BFM TV francia médiumnak nyilatkozva azt mondta, hogy "Izrael mellett kell állnunk, hogy maximálisan biztosítsuk védelmét, de egyben korlátozást is kérünk az eszkaláció elkerülése érdekében".
Az EU 27 külügyminisztere kedden videokonferencia keretében rendkívüli tanácsülést tart, hogy megvitassa a Közel-Keletet sújtó konfliktus fordulópontjának tekintett eszkalációra adható közös válaszlépéseket.
A blokk további szankciókat vethet ki Teheránra, hogy fokozza a nyomást az iráni rezsimre annak érdekében, hogy tartózkodjanak a helyzet további eszkalálásától.
A Tanács azonban ismét azon a vékony határvonalon mozog, hogy egyrészt megkettőzné Izrael támogatását, másrészt pedig arra ösztönözné Netanjahu kormányát, hogy a nemzetközi jog keretein belül cselekedjen.
Az európai álláspontok közötti árnyalatnyi különbségek is előtérbe kerülnek a kérdés kapcsán.
Annalena Baerbock német külügyminiszter hétfő reggel Párizsban felszólalva azzal vádolta Iránt, hogy "a szakadék szélére vezeti a régiót", és azt állította, hogy Izrael "védekezően" cselekedett a támadás elhárítása érdekében, amelyet az izraeli és a szövetséges védelmi rendszerek szinte teljes egészében hatástalanítottak.
Baerbock, akinek kormánya Izrael leghűségesebb szövetségesei közé tartozik, közvetlenül Iránra hárította a felelősséget a további eszkaláció megakadályozása érdekében.
"Ez az eszkaláció megmutatta, hogy a régió Izrael mellett áll, amikor Irán magatartásának megfékezéséről van szó" - tette hozzá.
David Cameron brit külügyminiszter - miután a brit erők az Egyesült Államokkal és Franciaországgal együtt részt vettek az iráni támadás kivédésében - azonban a Sky Newsnak adott interjújában úgy tűnt, elismeri Irán jogát arra, a konzulátusa elleni támadásra ilyen válaszlépést adjon.
"Az országoknak természetesen joguk van válaszolni, ha úgy érzik, hogy agresszió érte őket" - mondta Cameron, de elítélte az iráni válaszlépés mértékét, mondván, hogy "több ezer" áldozat is lehetett volna.
A**visszafogottságra való felhívás** a Fehér Ház által elfogadott irányvonalat követi. Amerikai tisztségviselők szerint Joe Biden elnök azt mondta Izraelnek, hogy a rakéták elfogása győzelemnek tekinthető, és nem biztos, hogy közvetlen válaszlépésre van szükség.
Elemzők egyetértenek abban, hogy a régió biztonsága Izrael válaszától függ.
"A helyzet alakulása most attól függ, hogy Izrael szükségét érzi-e a megtorlásnak, beleértve az Irán elleni esetleges közvetlen támadásokat is" - magyarázta Julien Barnes-Dacey, az Európai Külkapcsolati Központ munkatársa.
"Bár Izraelben lehet egyfajta bizakodás, valószínűleg hiba lenne azt képzelni, hogy Irán nem fog sokkal hatásosabb válaszlépéseket indítani a saját területét ért csapásokra, amelyeket egzisztenciális szempontból fog vizsgálni"."
HIRDETÉSAz Euronewsnak nyilatkozva Sven Biscop, az Egmont Intézet munkatársa azt javasolta, hogy az uniós országoknak a rendelkezésükre álló diplomáciai és gazdasági eszközökkel is gyakoroljanak nyomást Izraelre, hogy ne éljenek megtorló intézkedésekkel.
"Az EU-nak potenciálisan nagy befolyása van Izraelre, nagy gazdasági befolyása" - mondta Biscop. "De természetesen, amíg egyes tagállamok többé-kevésbé feltétel nélkül támogatják Izraelt, addig az EU tehetetlen abban, hogy ezt a gazdasági nyomásgyakorló eszközt használja".
Az EU-t arra felszólító felhívások, hogy függessze fel kereskedelmi kapcsolatait Izraellel annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon rá és tanúsítson a gázai háborúban önmérsékletet, eddig nem kaptak egyhangú támogatást a tagállamok között.
Az EU külügyminiszterei megvitatják a válaszlépéseket
A blokk külügyminiszterei várhatóan kedden vitatják meg a támadásra adott válaszlépéseket, beleértve az iráni rezsimmel szembeni esetleges szankciókat.
Teheránnal szemben a tömegpusztító fegyverek gyártása és az emberi jogok folyamatos megsértése miatt - többek között Mahsa Amini 2022-es halálával összefüggésben, amelyet a rezsim erkölcsrendőrsége okozott - már több szankciót is bevezettek.
HIRDETÉSArra a hétfői kérdésre, hogy a blokk dönthet-e további szankciók bevezetéséről válaszul az Izrael elleni támadásra, az EU külügyi szóvivője azt mondta: "Bármilyen más szankció (...) olyan folyamat, amely a tagállamok kezében van".
"Nem jelentjük be előre ezt a folyamatot, mert az bizalmas" - tette hozzá a szóvivő.
A szóvivő határozottan visszautasította azokat a vádakat is, amelyek szerint az EU "kettős mércével mér" a konfliktussal kapcsolatos álláspontját illetően, rámutatva, hogy az EU április elején szintén elítélte az iráni damaszkuszi konzulátus elleni izraeli támadást.
"Nyilatkozatot adtunk ki erről (az iráni damaszkuszi konzulátus elleni izraeli támadásról), amelyben egyértelműen elítéltük ezt a támadást, elítéltük, mert az eszkaláció újabb potenciális kockázatának és a diplomáciai előfeltételek megsértésének is tekintettük" - állította a szóvivő.
"Tehát egyáltalán nincs kettős mérce. Elítéljük a dolgokat, ahogyan történnek, ha azok sértik a nemzetközi jogot".
HIRDETÉSIrán beidézte a brit, a francia és a német nagykövetet amiatt, hogy állítása szerint e kormányok "kettős mércével" ítélték el a szombati támadást, miközben elutasították az ENSZ Biztonsági Tanácsának Oroszország által benyújtott határozatát, amelyben elítélték az iráni diplomáciai létesítményeket Damaszkuszban ért izraeli csapást.
Németország és a Cseh Köztársaság is behívta iráni nagykövetét a teheráni támadást követően.