Az Európai Unió "megkezdi a szükséges munkát" annak érdekében, hogy súlyosabb szankciókkal sújtsa Iránt a szombati Izrael elleni légitámadás után - mondta a blokk vezető diplomatája.
HIRDETÉSJosep Borrell az uniós külügyminiszterek keddi rendkívüli virtuális találkozóját követően elmondta, hogy fel fogja kérni szolgálatait, hogy vizsgálják meg az iráni dróntechnológiával szemben meglévő uniós szankciók kiterjesztésének lehetőségét.
Ennek értelmében a jelenlegi szankciórendszert - amelyet 2023 júliusában hoztak létre, hogy megbüntessék Iránt, amiért pilóta nélküli drónokkal segíti Putyin hadigépezetét - kiterjesztenék a rakétákra, és Iránnak a térségben létező szövetségeseire.
A blokk mérlegelné annak lehetőségét is, hogy az iráni Forradalmi Gárda terrorszervezetként szerepeljen a listán - mondta, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy egy ilyen lépés nehéz lenne, mivel a katonai ágat még nem hozták összefüggésbe terrorcselekménnyel az EU egyetlen tagállamában sem.
A kibővített szankciókat "néhány tagállam" felvetette a találkozó során - mondta Borrell, de tartózkodott annak megerősítésétől, hogy mely fővárosokban. Annalena Baerbock német külügyminiszter és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter is ezt a lépést szorgalmazta korábban.
Az EU külügyminiszterei a Közel-Keletet sújtó konfliktus további eszkalálódásának megakadályozására törekedtek, és minden felet önmérsékletre szólítottak fel. Az uniós országok eddig megduplázták Izrael biztonsága iránti elkötelezettségüket, miközben óvatosságra intették Netanjahu kormányát, hogy megakadályozzák a konfliktus háborúba való átcsapását.
"A régió a szakadék szélén áll (...), és el kell távolodnunk tőle" - mondta Borrell, hozzátéve, hogy egy rosszul kiszámított lépés az Izrael és Irán közötti tétmérkőzésben olyan háborúhoz vezethet, amelyet "senki sem akar".
Az iráni drónokkal szembeni szankciókat "kiterjeszthetik"
Az Európai Unió már számos szankciót vezetett be az iráni rezsimmel szemben, többek között kereskedelmi korlátozásokat, utazási tilalmat és vagyonbefagyasztást.
E szankciók egy részét Teherán emberi jogi jogsértéseire - többek között Mahsa Amini 2022-es, az iráni erkölcsrendészet által okozott halálát követően - és az azt követő, a tüntetőkkel szembeni drákói fellépésre válaszul vezették be.
Nemrégiben a blokk új rendszert hozott létre, hogy megtiltja a halálos drónok, más néven pilóta nélküli légi járművek (UAV-ok) gyártásához használt kritikus alkatrészek uniós exportját, amelyeket aztán Moszkvának adnak el, hogy támogassák Putyin ukrajnai háborús erőfeszítéseit.
Ezeket az UAV-okat használták szombaton is, amikor Teherán mintegy 300 drónt, valamint cirkáló- és ballisztikus rakétákat lőtt ki Izrael felé, az első közvetlen támadást intézve izraeli terület ellen.
A támadás válasz volt arra, hogy Izrael a közelmúltban légicsapást mért egy iráni diplomáciai épületre a szíriai fővárosban, Damaszkuszban, amelyben a Forradalmi Gárda hét tagja, köztük két magas rangú parancsnok meghalt. Ezt a támadást Borrell az EU nevében szintén elítélte.
Borrell szerint a blokk iráni drónok elleni szankcióit "két irányba" lehetne kiterjeszteni. Először is, a drónok mellett a rakétákat is bevonnák, annak ellenére, hogy jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy Teherán háborús lövedékeket szállítana Moszkvának, amelyeket az oroszok az Ukrajna elleni, provokálatlan háborúban használtak.
Irán szomszédos országokban lévő megbízottjait, például a jemeni hutikat, a libanoni Hezbollahot és a szíriai rezsimet is sújtaná egy kibővített rendszer.
További korlátozó intézkedésekre való felhívások
Korábban kedden Izrael külügyminisztere levélben fordult 32 nyugati kollégájához - köztük mind a 27 uniós külügyminiszterhez -, amelyben sürgette őket, hogy szélesebb körű szankciókkal sújtsák Irán rakétaprogramját, és az iráni Forradalmi Gárda terrorszervezetként való nyilvántartásba vételét.
"Iránt most kell megállítani - mielőtt túl késő lenne" - jelentette ki Izrael Katz miniszter az X közösségi médiaplatformon, "Irán elleni diplomáciai offenzívaként" jellemezve kezdeményezését.
Borrell elmondta, hogy bár megfontolhatják a Forradalmi Gárda terrorszervezetként való jegyzékbe vételét, az EU-nak ehhez "egy terrorista tevékenységgel kapcsolatos ügyhöz társított nemzeti hatóság döntése" szükséges.
"Meg fogom kérni a (Európai) Külügyi Szolgálat jogi szolgálatait, hogy vizsgálják meg ezt újra, és nézzék meg, van-e olyan eset, amelyre alapozhatnánk ezt a javaslatot, de egyelőre nincs ilyen" - magyarázta.
Az Iránra gyakorolt nyomásgyakorlás másik lehetséges eszköze lehet az Irán ellen nukleáris tevékenysége miatt kivetett szankciók újbóli bevezetése.
HIRDETÉSA 2015-ös iráni nukleáris megállapodás, amelynek értelmében Irán leépítette atomprogramjának nagy részét, cserébe a nyugatiak több milliárd euró értékű szankciókról való lemondásáért, tartalmaz egy, az Egyesült Államok által közvetített záradékot, amely lehetővé teszi a szankciók "visszacsapását", ha Irán gyaníthatóan megsérti a megállapodást.
Az Egyesült Államok 2020-ban megpróbálta visszavonni a szankciókat, de a többi aláíró fél - köztük Franciaország és Németország - visszatartotta, és azt állították, hogy a lépés nem lehetséges, mivel a Trump-kormányzat 2018-ban kilépett az atomalkuból.
Az Euronewsnak hétfőn nyilatkozó Sven Biscop, az Egmont Intézet munkatársa azonban úgy vélte, hogy az uniós szankciók bármilyen szigorítása kevéssé gyakorolna nyomást Iránra: "Irán mostanra szinte teljesen elszigetelődött a Nyugattól. Így az Irán elleni uniós szankciók újabb köre nem sok mindent hozhatna" - mondta Biscop.
Az EU vezetői szerdán kétnapos csúcstalálkozóra gyűlnek össze Brüsszelben, ahol a közel-keleti bizonytalan helyzet várhatóan uralni fogja a megbeszéléseket.